„Nézzék meg a képeket!” A konzervatív Jesse Helms szenátor ezekkel a szavakkal próbálta meg sárba tiporni Robert Mapplethorpe művészetét, akinek képei a szexualitás, a meztelenség és a fetisizmus őszinte ábrázolásával egy olyan kulturális háborút indított el, mely a mai napig tart.
Több mint 25 évvel később a Film Manufacturers Inc. (FMI) az HBO-val együttműködve a Mapplethorpe: Look at the Pictures című dokumentumfilmmel éppen ezt teszi: soha nem látott módon mutatja be Mapplethorpe vitatott munkássággát. A művészről halála óta ez az első egész estés dokumentumfilm és egyben a legteljesebb is, melynek európai fesztiválpremierjét február 14-én tartották a Berlinálén. A film díjnyertes alkotói: Fenton Bailey és Randy Barbato rendezők (Mély tork mélyén, Party szörnyek, Vágyivászat, The Eyes of Tammy Faye”); a producer Katharina Otto-Bernstein (Absolute Wilson, Beautopia).
A J. Paul Getty Múzeum és The Los Angeles County Museum of Art (LAKMA) éppen egy közös Mapplethorpe retrospektív kiállításra készülnek, melyet idén márciusban nyitottak meg. A film kiindulópontul használja fel a The Perfect Medium címmel készülő kiállítás kurátorainak előkészítő munkáját, hogy első alkalommal próbálja meg elmesélni Robert Mapplethorpe életének és munkásságának teljes történetét.
A rendezők, Fenton Bailey és Randy Barbato a Mapplethopre személyisége és szakmai élete közötti szoros kapcsolatot, összefonódást vizsgálják. A film egy olyan ellentmondásos művészt mutat be, aki a fotográfia műfaját kortárs képzőművészetté emelte. Az alkotók teljes hozzáférést kaptak a The Robert Mapplethorpe Foundation anyagaihoz, így a dokumentumfilm ritkán vagy soha sem látott archív felvételeket használ és a művész néhány még soha nem látott fotóját is bemutatja. “Még a legsokkolóbb, letiltott képeket is eredetiben mutatjuk meg, pontosan úgy, ahogy a művész szerette volna,” nyilatkozták az alkotók.
Mapplethorpe jelenléte nagyon erős a filmben, a történet leginkább az ő elmeséléséből bontakozik ki sohasem publikált hangfelvételek segítségével, teljes őszinteséggel és sokkoló nyíltsággal.
A film végigköveti Mapplethorpe művészi útját egészen a new yorki indulásától a felívelésig és a haláláig. 1963-ban iratkozott be a Pratt Intézetbe Brooklynban, ahol rajzolást, festést és szobrászatot tanult és itt ismerte meg első barátnőjét, Patti Smith-t, aki első volt nagy hatású szerelmei közül. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején polaroid fotókat készített barátairól és ismerőseiről, és nagy eltökéltséggel haladt afelé, hogy művészként elismerjék és híres legyen.
A filmben szinte az összes fontos szerelme, kapcsolata szerepel: Sam Wagstaff, David Croland, Jack Fritscher, Lisa Lyon, Marcus Leatherdale és Jack Walls. Majdnem 50 eredeti interjú került még a dokumentumfilmbe, barátokkal, családtagokkal, kollégákkal, munkatársakkal: Mary Boone, Carolina Herrera, Brooke Shields, Helen és Brice Marden, Fran Lebowitz, Gloria von Thurn und Taxis, Bob Colacello és Debbie Harry.
A fekete-fehér vibrálása, kettősége vissza-visszatér Mapplethorpe életében. Gyakran készített két kiállítást párhuzamosan: az egyiken csendéleteket mutatott be, a másikon pedig szexuális témájú képeit. Mapplethorpe legvitatottabb és a legfontosabbnak is tartott munkája a késő hetvenes évek new yorki BDSM (dominancia-alávetettség és szado-mazohista) szcénájának bemutatása, mellyel országos vitát indított el arról, hogy kell-e államilag finanszírozni az obszcén vagy támadó tartalmú művészetet.
Mapplethorpe-ot 1986-ban diagnosztizálták AIDS-el, amikor ez a betegség még egyenlő volt a halálos ítélettel. Életének további részét még lázasabb munkával töltötte és nemcsak a tökéletességet kereste, hanem be akarta biztosítani a róla fennmaradó képet, az örökségét. 1988-ban, néhány hónappal Mapplethorpe halála előtt nyitották meg első amerikai múzeumi retrospektív tárlatát a Whitney Museum of American Art falai között.
A férfi, aki úgy élt, hogy híres lehessen, még híresebb lett halála után. Halála előtt még létrehozott egy utolsó bemutatót: virágcsendéletek, S&M képek, afro-amerikai férfi aktok egy múzeumi térben, első alkalommal. Ahogy ő maga előre megjósolta, ez a kombináció már túl sok volt. 1989-ben, a Corcoran Gallery of Art Washington-ban bezáratta a The Perfect Moment kiállítást, miután Mapplethorpe Helms szenátor célkeresztjébe kerül. A következő év áprilisában a kiállítást Cincinnatiban mutatták be, ahol a Contemporary Arts Center (CAC) igazgatóját, Dennis Barrie-t perbe fogták obszcenitás vádjával. Drámai tárgyalótermi csata után végül felmentették.
A Mapplethorpe: Look at the Pictures a huszadik század egyik legfontosabb művészének őszinte portréja, akinek a neve most már örökre egyet jelent a veszély, a sötétség és a tiltott fogalmaival.