A film magyarországi moziforgalmazási joga lejárt, nem kölcsönözhető.

BP Underground Hip-Hop

IMDb logo

9.0/10 (5)

BP Underground Hip-Hop poszter

  • rendező Koltay Anna, N/A, Turán Eszter

  • író Koltay Anna, N/A, Turán Eszter

  • szereplők Baranyai Dániel „Eckü”, Blik Dániel, Busa Pista, Dósa Richárd „Ricsipí”, Dulna Róbert „Zenk aka Zenki Mefisto”, Faragó Krisztián „DJ Quick”, Felcser Máté „RendbenMan”, Györe Győző Tibor „DJ Györemix!”, Haász Balázs „MC Gőz”, Halmosi Szabolcs „Bobakrome”, Havas Patrik „Dj Frequent”, Hornyák Patrícia „Poisy”, Jakab András „AZA”, Jávor Márk „Dj Mango”, Kemon Wesley Thomas „MC Kemon”, Koller László „Qka MC”, Mohamed Fatima, N/A, Ozsváth Gergely „Mentha”, Papp Timi, Schmél Csaba „Artoscsaba”, Schrank Doma, Sena Dagadu, Simon Bence „Benski”, Süveg Márk „Saiid”, Szabó Miklós Márton „Miki 357”, Vajgel Zsolt Ádám „Zsolaa”, Závada Péter „Újonc”, Zsiga Balázs „Nos’ Chez aka Turan Khan”

A BP Underground második része a budapesti underground hip-hop kultúráról szól. Csakúgy, mint az első, hardcore-punk műfajjal foglalkozó film, az új epizód is sajátos képi világgal és sok archív felvétel segítségével idézi meg a stílus születését és virágzását. A film olyan városi csomópontokat érint, mint akár a Filatorigát, a Maszk klub vagy a Kultiplex, felemlegetve olyan bulikat, mint a Fila Rap Jam, a Gimmeshot, illetve a Mikrofonpartik, vagy OSG-k. Bemutatja a színtér fontosabb szereplőit a rapperek, MC-k és DJ-k mellett a graffiti kultúrától a roma hip-hop-on és a női előadókon át a breakesekig bezárólag. Többek között arra keresi a választ, hogy a főváros, mint központ hogyan alakította a szubkultúrát, és milyen átjárás volt a vidéki városok hip-hop arcai és a budapesti közeg között.

A BP Underground hip-hop epizódja mint egyfajta korlenyomat, visszahozza a kilencvenes évek életérzését, a nyugati hatások korlátok nélküli beáramlásának korszakát, amikor minden korábbi időnél jobban virágzott a streetkosárlabda, az utcán lógás, a Yo! MTV Raps tv-műsor és a másolt kazetta… Hogyan alakultak ki a műfajban erősen jelen lévő élet-halál szövetségek és mindemellett mi a szerepe a másik jellemző sajátosságnak, az örök versengésnek?! A társadalmi nézőpont is fókuszba kerül: van-e meghatározó szociológiai háttere annak, hogy ki milyen szubkultúrát választott? Kik azok a ma is ismert arcok, akik központi figurák voltak, évtizedekkel később mit gondolnak a gyökereikről és mit vittek magukkal útravalóul? Néhányuknak mit jelent az ismeretlen underground zenészből az országos ismertség? Mit is jelent a hip-hop család tagjának lenni, vajon a zene szeretetén túl ez sokaknál egy életreszóló kötelék? Az afro-amerikai gyökerű műfajnak mi a sajátos magyar íze és vajon mennyire feladata a társadalomkritika? Milyen ma az itthoni hip-hop szubkultúra, van-e létjogosultsága, hangja és ereje a digitális világban? Hol van a határ az underground és a mainstream között, mi a hip-hop üzenete 2018-ban.