Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ámbédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Az alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. Stefan Ludwig rendező ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A film háttere

Sajókaza 3000 lakosú község Kelet-Magyarországon, otthona az egyre növekvő lélekszámú, de elképesztő szegénységben élő roma kisebbségnek és egy előítéletekkel teli, elöregedő magyar populációnak. A két csoport között tapintható a feszültség. Azonban néhány évvel ezelőtt két, egymástól nagyon különböző háttérből érkező buddhista reményt hozott a község életébe – az ott élők nem kis megrökönyödésére. Orsós János roma származású Waldorf-tanár és a szociológus és a politikusi pályát otthagyó Derdák Tibor megalapították a buddhista Ámbédkar Iskolát a község és a roma gettó határán. Ez a tanintézmény lehetőséget teremtett a legszegényebb roma családok gyerekei számára is, hogy eljuthassanak az érettségi vizsgáig. Orsóst és Derdákot az indiai kirekesztettek kasztja, az érinthetetlenek története inspirálta. Az ortodox hindu hagyomány szerint aki Indiában az érinthetetlen kasztba született, nem juthatott oktatáshoz, nem szerezhetett tulajdont, csak a legalantasabb munkákat vállalhatta el, és nem léphetett fizikai érintkezésbe a magasabb kasztbéliekkel. 1956-ban egyikük, Bhimrao Ámbédkar hivatalosan áttért a buddhista hitre, ezzel áthágta a hindu kasztrendszer szigorú szabályait. Ámbédkar később ügyvédként és polgárjogi harcosként vált ismertté, mielőtt miniszter lett Indiában. Példáját milliók követték, akik néhány éven belül wc-pucolókból orvosok, mikrobiológusok vagy köztisztviselők lettek. Orsós és Derdák feltette a kérdést: miért ne lenne ugyanez lehetséges Európa érinthetetlenjei, a romák esetében?

A film a két férfi elszánt küzdelmét mutatja be az egyre növekvő hatalommal bíró szélsőjobboldali párt, a Jobbik előítéletei és agressziója ellen, és a romák rezignáltsága ellen, akik nem látják egy jobb jövő lehetőségét a napi roboton és a guberáláson túl.
A film emellett bemutatja az Ámbédkar Iskolába járó roma gyerekek világát is. Amál egy soktagú család tagja. Kezdetben nem akar iskolába járni, de végül mégis elmegy, és önbizalomtól duzzadó fiatal lánnyá válik. Ferenc 17 évesen már apa, aki végül otthagyja az iskolát, hogy „élő szoborként” mutatványoskodjon német nagyvárosok sétálóutcáin. Mónika eminens tanuló, aki ügyvéd szeretne lenni, de megbukik a vizsgán és szégyenkezve tér haza. Andrásnak nincs apja, szimbiózisban él anyjával. Arról álmodozik, hogy egyszer lesz egy tengerparti háza.

Ezek a történetek nem kiglancolt sikersztorik, inkább személyes sorsok, amelyek bemutatják, milyen hosszú az út a romatelepről az egyetemig. Orsós János maga is folyamatosan megkérdőjelezi munkája hasznosságát. A film végén Indiába utazik inspirációért. Ismét megtapasztalja, hogy találták meg India érinthetetlenjei politikai és spirituális szabadságukat, és egy tömeggyűlésen felszólalva megígéri, hogy nem adja fel. Visszatér Magyarországra és folytatja küzdelmét, bár tudja, hogy akár többszáz évbe is telhet, míg pártfogoltjainak helyzete tartósan megváltozhat.

A magyarhangya nyilatkozata

A magyarhangya folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy a film producereivel (Filmdelights) összefogva megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét a lehető legtöbb csatornán elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt.

„Nézzék meg a képeket!” A konzervatív Jesse Helms szenátor ezekkel a szavakkal próbálta meg sárba tiporni Robert Mapplethorpe művészetét, akinek képei a szexualitás, a meztelenség és a fetisizmus őszinte ábrázolásával egy olyan kulturális háborút indított el, mely a mai napig tart.

Modern mesterek - Különleges látószögek címmel tavaszi filmklubot indít a nagy múltú kulturális intézmény és a közösségi filmforgalmazó.

A válogatásba kilenc nemzetközi filmet hívtak meg.

Mégis a Saul fiának szorítunk

Oscar-jelölt A kígyó ölelése

A kigyó ölelése a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában száll versenybe a díjért.

Frenzy és Much Loved befutó helyeken

A Sparrows nyert a Scope100-on

A magyarhangya által szervezett online filmfesztivál az izlandi Rúnar Rúnarsson filmjének győzelmével végződött.

December 24-én érkezik a mozikba a kritikusok dicshimnuszától övezett, Sundance-en debütált vibráló hangulatú vígjáték.

Görög, francia, belga, litván, török, olasz, izlandi, svéd-lengyel fesztiválkedvencek

Végleges a Scope100 programja

Összeállt a Scope100 online filmfesztivál bivalyerős programja. Görög macsók a halászhajón, gyereket szülő kisfiúk, marokkói prostik, afrikai menekültek, apokalipszis Isztambulban.

A Scope50 hullámain

Indul a Scope100

A magyarhangya közösségi filmforgalmazó október 30-től meghirdeti a Scope100 projektet, melyet ez alkalommal már öt európai országgal közösen szervez meg.